Forrás: International Journal of Obesity

Az elhízás nem egyenlő azzal az egyszerű képlettel, hogy sok evés és kevés mozgás, bár a genetikai faktorok mellett ez a két fő rizikótényező a betegség kialakulásában, de maga az elhízáshoz vezető út ettől sokkal bonyolultabb tényezőkből áll össze.

A birminghami Alabama Orvosi Egyetem orvosai szerint túl sokat hallani arról, hogy a túlzott mértékű kalóriabevitel és a kevés testmozgás elhízáshoz vezet, de egyéb tényezőkről, melyek szintén gyakran előforduló befolyásoló tényezők, ritkán ejtenek szót.

Melyek ezek?

• Alváshiány: a kevés alvás növeli az elhízás rizikóját, ennek oka, hogy a jóllakottságot jelző hormon, a leptin vérszintje jelentősen lecsökken, az étvágyserkentő hormon, a ghrelin vérszintje pedig jelentősen növekszik, valamint a szövetek inzulin iránti érzékenysége is csökken.
• Környezetszennyezés: a szennyezőanyagok beavatkoznak a szervezet hormonháztartásába, az étvágy és a testsúly hormonális szabályozás alatt áll, így a szennyezőanyagok a rendszert megzavarva befolyásolják a testsúlyt.
• Légkondicionálók: a test hőszabályozásához energia szükséges. Ha optimális a külső hőmérséklet, a szabályozás céljából a test nem éget el plusz kalóriákat.
• Gyógyszerek: egyre többen fogyasztanak napi rendszerességgel olyan gyógyszereket, melyek mellékhatása a testsúly növekedése (fogamzásgátlók és egyéb hormontartalmú készítmények, bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok).
• Nő a társadalom átlagéletkora: az életkor növekedésével csökken a testmozgás, gyakran nő a bevitt kalória mennyisége is, így a korral együtt növekszik a testtömegindex, ez populáció szinten már jelentősen növeli az elhízottak arányát.
• Idősebb korban szülnek a nők: számos vizsgálat igazolta, hogy az anyai életkorral arányosan nő a magzati testsúly, illetve a későbbi gyermekkori és felnőttkori elhízás.