Bármely sportág tekintetében fontos, hogy megfelelő fizikai állapotban legyen az, aki űzi.

Melyek a legfontosabb vizsgálatok azoknak, akik versenyszerűen sportolnak?

És azoknak, akik hobbi szinten?

Sorra vesszük!

Táplálkozás és a hatékony sportolás összefüggése

A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, és ezen belül a táplálkozást is.

A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel nemcsak a profi, hanem az amatőr sportolóknak is nélkülözhetetlen.

Az élsportolók táplálkozása sportáganként, célfeladatonként, a felkészülési periódust tekintve rendkívül bonyolult, összetett kérdés.

Látszólag kis különbségek is befolyásolhatják a teljesítményt, ide tartozik a táplálkozás is, mert nem mindegy, hogy tápláló és regeneráló táplálékot veszünk magunkhoz olyat ami az előbb említett folyamatokat nem segíti.

A sportoló a helyes táplálkozás biztosításával az edzéseken felhalmozott tudását tudja még inkább érvényesíteni, ellenállóbbá teheti szervezetét bizonyos betegségekkel szemben, és sérülések, betegségek esetén rövidítheti a regenerációhoz szükséges időt.

A táplálkozásban elkövetett hibák viszont (akárcsak az életmód egyéb hibái, pl. alváshiány) nagy mértékben csökkentik a teljesítőképességet.

Ezért fokozottan figyeljünk oda a helyes étrend kialakítására, az étkezések összetételére, az alapanyagok megválogatására, a szervezetbe juttatott élelmiszerek minőségére.

Ezért is fontos – természetesen nemcsak a profi, hanem az amatőr sportolók esetében is –, hogy azok a dietetikusok, akik sportolóknak készítenek étrendet, előbb küldjék el a sportolót laborvizsgálatra, és a lelet eredményei alapján határozzák meg, hogy mit egyen.

Egy jól összeállított étrend fontossága megkérdőjelezhetetlen, annak pontos meghatározására azonban a laborvizsgálat sem hiányozhat.

Melyek az ajánlott, és kötelező szűrővizsgálatok sportolóknak?

A versenyszerűen sportolók rendszeres sportorvosi vizsgálatát nagyon részletes szakmai útmutató szerint végzik.

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja nemcsak az, hogy az adott sportoló megkaphassa a versenyengedélyt, hanem a szűrések által a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők feltárása.

Első lépés a versenyző kórtörténetének felvétele (feljegyzik az eddigi sporttevékenységeit, sérüléseit, esetleges, és vele született betegségeit).

Fizikális vizsgálat, testalkat vizsgálata (testtömeg- és testmagasság mérése, testtömeg-index (BMI) kiszámítása), szív-, keringési rendszer vizsgálata (vérnyomás, pulzus, szívhangok), légzőrendszer vizsgálata, mozgásszervek vizsgálata, idegrendszer vizsgálata.

A sportorvos beutalása alapján

EKG- és vizeletvizsgálat, ortopédiai vizsgálat Laborvizsgálat, vérvétel A sportolók egészségi állapotának felmérésében segít a laborvizsgálatok rendszeres elvégzése, amin elsősorban a vérképet és a vér- és vizeletkémiai paraméterek mérését értjük.

Ezzel pontosan nyomon követhető a sportoló állapotváltozása.

Sok esetben a teljesítménynek nem fizikai határai vannak, így egy alapos kivizsgálás sok kérdésre megfelelő választ ad, valamint a vérben előforduló eltérések segítenek néhány előre jelezhető egészségkárosodás kiszűrésére, mint a: trombózis, szív-és érrendszeri betegségek, daganatok, allergia.

Szív és a sport Kulcsfontosságú szerv a szív, erősen meghatározza a sportteljesítményt.

Állóképességi sportágaknál alapvető tényező, hogy mennyi oxigént és tápanyagot képes szervezetünk eljuttatni az izmokba, és hogy mennyi anyagcsereterméket képes elszállítani onnan.

Ez elsőssorban a szív teljesítőképességtől függ, mivel a tüdő nagyságrendileg hússzor annyi oxigént képes felvenni, mint amennyit az izomzatunk maximális oxigén-felhasználás mellett igényel.

Döntő lehet a teljesítmény szempontjából, hogy a szív milyen gyorsan mennyi vért képes eljuttatni a munkavégző izomzathoz.

Ez függ attól, hogy a szív egy összehúzódásra mennyi vért képes kilökni a véráramba és percenként hány összehúzódást produkál.

Kardiológiai vizsgálatok:

12 elvezetéses nyugalmi EKG (ez nem a szokásos nyugalmi EKG) és terheléses EKG-vizsgálat szívultrahang, Holter - vizsgálat (folyamatos, 24 órán keresztüli EKG vizsgálat) vérnyomásmérés.

Minden sportolónak ajánlott részt vennie kardiológiai szűrővizsgálaton.

Az amatőr és hobbisportolóknak évente, kétévente, a professzionális sportolóknak felkészülési és versenyidőszak előtt és után ajánlott.

Hormonvizsgálatok

A testünk a mozgást stresszként éli meg, ezért fokozott stresszhormon-termelésbe kezd.

A két legfontosabb ezek közül a kortizol és az ephinephrine.

Mindkét hormon abban segít, hogy megnövelje az energiaszintünket, fokozza a vérkeringésünket és megemelje a vércukorszintünket edzés közben.

Ha azonban a kortizolszint folyamatosan magas, az megzavarhatja az izomfejlődést.

Ezeknek a szintjét laborvizsgálatokkal lehet és érdemes ellenőriztetni.

A versenyszerű sportoláson túl

Azok, akik úgy döntenek, életmódot szeretnének váltani, fontos, hogy felkeressék házi orvosukat, aki elvégezhet néhány vizsgálatot mielőtt belevetnék magukat a rendszeres sportolásba.

Ilyen alapvető szűrővizsgálat például a fizikai-, EKG-, vér- és vizeletvizsgálat.

Egyéb, fontos szűrések:

Pajzsmirigy: a pajzsmirigy működését szintén laborvizsgálat segítségével, vérből tudják kimutatni, mégpedig a FT3, FT4, TSH szintjének ellenőrzésével.

CRP-szint: a vérből kimutatható C-reaktív protein, azaz CRP a testben lévő gyulladások marker.

Vashiány: a szervezet alacsony vasszintje negatívan befolyásolja a sportteljesítményt, hiszen ilyenkor fáradtabbnak érezhetjük magunkat.

Fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük magunkat egy-egy vérvizsgálattal.